Piliscsabai szlovákok

Príbehy , tradície, rozprávky , básne ...

headerphoto

1993-ban a magyar országgyűlés elfogadta a Nemzetiségi törvényt (Nemzeti és Etnikai Kisebbségek jogairól szóló törvény). A törvény szerint a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségi önkormányzatok választása az önkormányzati választások során történik.
 
A helyi kisebbségi önkormányzatok feladata a kisebbség ünnepeinek meghatározása, helyi kisebbségi média, közoktatás, hagyományápolás fenntartása, pályázatok, ösztöndíjak kiírása.
 
Az országos kisebbségi önkormányzat határozza meg a kisebbség országos ünnepeit. Feladata lehet továbbá színház, múzeum, könyvtár, művészeti és tudományos intézet, kiadó, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény, jogsegélyszolgálat üzemeltetése. A legfontosabb joga a kisebbséget érintő valamennyi jogszabály véleményezése, és az, hogy a kisebbség építészeti emlékeivel vagy a nemzetiségi oktatás törzsanyagával kapcsolatos törvényeket elfogadhatja, vagy visszaküldheti a parlamentnek.
 

Az önkormányzati rendszer leginkább a nagyvárosokban elszórtan élő nemzetiségieknek kedvez, mert megalapításához 10 000 lakos alatt 50 fő, felette 100 fő érvényes szavazata szükséges, amely a nem ritkán több mint 100 000 fős választókörzetekben könnyebben összejön. Így tudható be, hogy több Magyarországon kis számban élő kisebbség (lengyel, örmény és ruszin) is aránylag sok önkormányzatot tudhat magáénak.
 
Szlovák gyökerek Piliscsabán

 
Ma közel kétszáz szlovák ajkú polgár él Piliscsaba városában. Őseik érkezése erre a területre 1800-as évekre tehető. Történelmi források szerint, ekkoriban Csaba lakosságának nagy része tót’, kisebb részben pedig magyar volt. A folyamatosan itt lakók életében, igazi változás a második világháború utáni időszak jelentett. 1946-1947-ben Piliscsabáról kitelepítették a német nemzetiségi lakosság nagy részét, majd ezt követően a helyi szlovákok egy része önként távozott Csehszlovákiába az onnan kitelepített, elűzött magyarok házaikba költözve. Az itt üresen maradt portákat pedig a felvidékről érkezett magyarok, és az ország más részeiből idevándorlók népesítették be.
 
A történelmi adatok alapján, ezen a településen, négy nemzetiség élt és él ma is együtt: magyar, német (sváb), szlovák és roma. A mai napig vannak Piliscsabán betelepülők, akik Pestről költöznek ide, de nem olvadnak bele a város életébe. Itt úgy mondják, hogy ők csak lakják a várost, de nem élik.
Nem ismerik a történelmét, az utcáit, az itt élő őslakosokat. A szlovák nemzetiségűek regisztrált létszáma is, csak becsült adat Piliscsabán, mert nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi azoknak a száma, akik nem regisztráltatták magukat. 2006-ban, a választások idején, az önkormányzati választásokon, 192 fő kérte a felvételét a szlovák névjegyzékbe. 
 
Piliscsabán a szlovákság életét, a többi nemzetiséghez hasonlóan, a helyi szlovák kulturális egyesület összejövetele, a Pobocska szervezi. Rendszerint minden hónap elején gyűlnek össze közös megbeszélésekre, kommunikáció nyelve a helyi szlovák. Kiemelt feladatának tekinti a szlovák közösség anyanyelvük, kultúrájuk, történelmi hagyatékuk és vallásuk ápolását.

A miseénekeket a szlovák kórus énekli. Azonban, a nyelvápolás kiemelkedő szerepe ellenére sincsenek, a településen kétnyelvű feliratok. A kulturális értékek megőrzésében fontos szerepe van az aktív nyelvhasználatnak. A szlovákok esetében, nem csak beszélt, hanem írott nyelvük is van az ittélőknek, hála Tóni bácsinak, az idős, amatőr írónak.  Piliscsabán a már 87 éves Drevenka Antal verseit nagy becsben tartják a helyi és határon túli szlovákok is, mert két nyelven írja azokat. Szlovákul és magyarul. A Pobocskán és az egyéb helyi rendezvényeken azonban, általában, a szlovák közösség idősebb tagjai képviseltetik magukat. Meg kell találni azokat az eszközöket, módszereket, ahogyan a fiatalokat is bevonhatják a hagyományok ápolásába, és továbbörökítésébe. Ez is fontos feladata, a szlovák nemzetiségi önkormányzatnak.  A legegyszerűbb módszerek egyike erre, a családban történő, a nevelés által átörökített hagyományápolás. A mondókák, dalok, egyéb írások, receptek, szokások gyűjtése, és a helyi hagyományoknak megfelelő, szlovák népviselet megújítása.
 
Minden nemzetiségre egyaránt jellemző, az anyaországgal való kapcsolattartás, a testvérvárosi programok kölcsönös látogatása, piliscsabai szlovákok testvérvárosa 
Veľký Lapáš.
 
Piliscsabán, a nemzetiségek békében élnek egymás mellett, és programjaikra szívesen látott vendégei egymásnak. Közös együttműködés hozta létre a városban az Uradalmi házat. A svábok és a szlovákok hozták ide az összegyűjtött tárgyaikat, használati eszközeiket, bútoraikat és ruháikat. Így mindkét nemzetiség sajátjának érzi a múzeumot az ott elhelyezett gyűjteményük kapcsán. Piliscsaba egy soknemzetiségű település, ahol együtt élnek őslakos magyarok, szlovákok, németek (svábok) és romák. Ezek a kisebbségek ma már egységet alkotnak Piliscsabán az évek során létrejött vegyes házasságok kapcsán, és együtt ápolják hagyományaikat.
(Gyenes Fruzsina: Interetnikus viszonyok és kapcsolatok Piliscsabán c. írásának felhasználásával.)

 

 


Ingyenes honlapkészítő

Ez a weboldal a www.oldalunk.hu honlapkészítővel készült. | Adatvédelmi tájékoztató