Piliscsabai szlovákok

Príbehy , tradície, rozprávky , básne ...

headerphoto
Tudod-e, hogy Piliscsabán, egykor, aktív pásztorélet zajlott?

Koza, krava:
Az 1700-as időkre vezethető vissza, a mezőgazdasági területek kialakításával. Az itt élő nemzetiségek állatai, közös csordát alkottak a legelőkön. Külön családok őrizték a kecskéket, és megint mások a marhákat. A mai Ősök parkjának a területén volt egy nagy karám, ahol a szaporulat növelése érdekében, a fedeztetések történtek. Kürtszóval hajtották az állatokat a közös gyülekezési helyről a legelők felé. Ki gondolná, hogy a mai buszmegálló környékén, közel száz éhes bendő várt indulásra, a zöld területekre, vagy aratás után a tarlókra a reggeliért. Egyszerű, de tisztességes megélhetést biztosított a pásztorkodás jó néhány családnak. Ezt a kiterjedt állattartást, a háborús évek (1940- 45-ig), drasztikusan visszaszorították, majd a háború után, minimálisra csökkentették. Megindult az iparosodás, és a gazdasági fejlődés, ami magával hozta a tsz-ek megalakulását. A magángazdálkodásból kiszorultak jórésze, főleg a fiatalok, a városokban talált gyári, vagy egyéb munkát. Így némult el aztán egyszer a hajnali, legelőkre hívó kürtszó is.
Booking.com

Ingyenes honlapkészítő

Ez a weboldal a www.oldalunk.hu honlapkészítővel készült.